Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ön itt jár: > >

GARANCIA

100% elégedettség

Minden cipőre  6 hónap garancia + 18 hónap szavatosság jár.

Nekünk fontos hogy minden vásárló elégedett legyen

Problémája van? Mi megoldjuk!

Fogyasztóvédelmi kérdések Itt megtalálhatja azokat a kérdéseket, és válaszokat, ami egy vásárlásnál felmerülhet Önben!

MILYEN IGÉNYEKET LEHET ÉRVÉNYESÍTENI HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN?

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó:

elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

 Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének (megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül) nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.

 

MI A TEENDŐ, HA A KERESKEDŐ NEM ISMERI EL A REKLAMÁCIÓ JOGOSSÁGÁT?

A jótállási kedvezőbb a fogyasztó számára, mert a jótállási idő alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – a vásárlást követő hat hónapon belül hasonló a helyzet, mivel a jogszabály kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli.

 Egy hűtőszekrény esetében tehát, ha egy éven belül hibásodik meg a készülék, és a forgalmazó nem ismeri el a jótállási igényt, akkor a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség. Amennyiben viszont egy év után hibásodik meg a készülék, akkor már a fogyasztón van a sor, tekintettel arra, hogy szavatosságnál csak a vásárlást követő első hat hónapra szól a jogszabályi vélelem, amely viszont már eltelt.

 A bizonyítási kötelezettségnek a felek általában úgy szoktak eleget tenni, hogy bevizsgáltatják a terméket. Jelenleg több független, akkreditált minőségvizsgáló szervezet van, amelyek szakvéleményt állítanak ki. A szakvélemény azonban nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy a fogyasztó saját költségén – mivel a szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli – bevizsgáltatja a terméket, és a szakvélemény szerint jogos az igénye, a kereskedő mégsem ismeri el azt. A békéltető testületi, illetve bíróság előtti eljárásban viszont felhasználható a dokumentum.

 Ha a szakvélemény szerint megalapozott a fogyasztó igénye, akkor kérheti a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is.

MIT TEGYÜNK, HA A KERESKEDŐ NEM HAJLANDÓ JEGYZŐKÖNYVET FELVENNI?

Ilyen esetben célszerű beírni a vásárlók könyvébe, amelyet az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe jegyezhetik be a vásárlók az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

KELL-E JEGYZŐKÖNYVET FELVENNI A REKLAMÁCIÓ BEJELENTÉSEKOR?

Igen, ha a vásárlást követően a fogyasztó minőségi kifogást jelent be, akkor a forgalmazó erről köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzíti:

  • a fogyasztó nevét, címét,
  • a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát,
  • a vásárlás időpontját,
  • a hiba bejelentésének időpontját,
  • a hiba leírását,
  • a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
  • a kifogás rendezésének módját.

 A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

 Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Tehát például, ha a fogyasztó a termék első meghibásodásakor cserét szeretne, de a forgalmazó javítani kívánja a terméket, akkor ezt indokolhatja azzal, hogy megfelelő határidőn belül teljesen kijavítható a hiba, illetve a javításhoz képest a csere aránytalan többletköltséggel járna számára.

MENNYI IDŐN BELÜL KELL BEJELENTENI A REKLAMÁCIÓT?

A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kereskedővel közölni. A jogszabály fogyasztói szerződések esetében megállapít egy kéthónapos határidőt, amelyen belül a kifogásközlés kellő időben megtettnek minősül.

 Amennyiben később jelenti be valaki a hibát, az még önmagában nem jár jogvesztéssel, de a késedelmes közléssel okozott károkat meg kell téríteni.

 A kifogás – eltérő rendelkezés hiányában – bármely alakban közölhető, tartalmi megkötés sincs, elegendő azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra.

MIKOR NEM LEHET SZAVATOSSÁGI (JÓTÁLLÁSI) IGÉNYT ÉRVÉNYESÍTENI?

A fogyasztó nem érvényesíthet szavatossági (illetve jótállási) igényt, ha:

  • a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, illetve
  • a hiba az általa adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy a kötelezett az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette.

 A jogszabály előírja, hogy minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, amely miatt leértékelték. Emiatt utólag nem élhet reklamációval a fogyasztó, de más miatt igen. Tehát, ha a színhiba miatt leértékelt lábbeli sarka leválik, akkor hibás teljesítésről van szó.

 A felelősség csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a szerződés megkötésekor a hibajelenség okával is tisztában volt. Ha valaki úgy veszi meg a terméket, hogy ismeri ugyan a hibát, de az már nem ismeri fel, hogy az milyen jelentőséggel bír, akkor az eladó felelőssége fennáll.

Keresés